MIGRÉN, az agy bosszúja
A romantikus regényekben várkastélyok és úri szalonok unatkozó hölgyei kiáltanak repülősóért és menekülnek elsötétített szobába a kellemetlen látogató elől, hasogató fejfájásra panaszkodva. A statisztikai adatok viszont azt bizonyítják, hogy a migrén nem(csak) az elkényeztetett hölgyek passziója: nemtől és kortól függetlenül átlagosan a teljes népesség 8-12 százalékát érinti, óvodások és idősek is vannak köztük.
A kellemetlen migrén a munkával töltött aktív években jelentkezik a legsűrűbben, de egyre több a fejfájós a középiskolás korosztályban is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a teljesítményorientált, stresszes, mindig rohanós életmód szorosan összefügg a fejfájás gyakoribbá válásával.
Nem igaz, hogy az időjárás vagy a stressz okozza a lüktető, halántéktáji, féloldalas fejfájást, ezek csupán kiváltó tényezők, a betegség hátterében genetikai eltérés áll. Régebben úgy vélték, az agyi erek görcsös összehúzódásával majd kitágulásával kapcsolatos a migrén, ezzel szemben a jelenleg leginkább elfogadott álláspont szerint a fejfájásroham során az agyi folyamatokban részt vevő ingerületátvivő anyagok felszabadulása és azok aránya változik meg. Az aurás migrénnél leggyakrabban a látó agykéregben alakul ki működészavar, ami átterjedhet az érző, mozgató és a beszéd kialakulásáért felelős kérgi területekre is.
Rohamokban jön
Aki már néhányszor átélte, ismeri a forgatókönyvet: a migrénes fejfájás hasonlóan zajlik le minden alkalommal, legfeljebb az erőssége és időtartama változik. Legalább négy órán keresztül, de akár 72 órán át is tarthat, és ezalatt – mozgásra különösen – fokozódik, hányással, hányingerrel járhat, a megszűnte után pedig ernyedtség, fáradtság lesz úrrá a szenvedőn. A halánték körüli vagy a szemgödörben kalapáló féloldalas fájás olykor átvándorol a másik oldalra, de lüktethet a tarkón vagy a homlokon is. A beteg gyakran már a roham kezdete előtt érzékenyebbé válik a fény- és szagingerekre, lehet indokolatlanul lehangolt, fáradt vagy éppen nagyon aktív, tapasztalhat gyakori ásítozást. A többedik esetnél már ezekből a jelekből tudja, hogy jön a migrén.
A migrénesek mintegy húsz százalékánál a fejfájást úgynevezett aura előzi meg. Az általában 15-20 percen át tartó fénylő, vibráló, cikcakkvonalban megjelenő, káprázás jellegű látási zavar, látótérkiesés, zsibbadás, beszédzavar ijesztő tünet, fokozatosan alakul ki és szűnik meg, legkésőbb egy óra múlva jellegzetes migrénes fejfájás követi.
Ez migrén, ha…
legalább ötször jelentkezett már olyan fejfájásroham, amiben az alábbi négy tünet közül minimum kettő szerepelt, és valamilyen vegetatív tünet (hányinger, fény- vagy hangérzékenység) is kísérte:
- féloldalas fejfájás, akár oldalváltással is,
- közepes vagy nagyon erős fájdalom,
- hasogató jellegű,
- testmozgásra erősödik.
Kiváltó tényezők
Az időváltozás és a stressz a két leggyakoribb háttértényező, de a migrénesek és a szakemberek számos más körülményt is behatárolnak. A hormonok hatása figyelhető meg a menstruációs ciklust kísérő fejfájásnál. A migrén háromszor gyakoribb a nőknél, a húsz és ötven év közötti életszakaszban minden negyedik-ötödik nő migrénes, de a várandósság és a szoptatás alatt egyáltalán nem, vagy ritkábban és enyhébben jelentkeznek a rohamok.
Bizonyos élelmiszerek (csokoládé, vörösbor, érett sajtok) fogyasztása után nagyobb valószínűséggel tör rá az érzékenyekre a roham – de van, hogy a kalóriadús ételek kívánása már a roham előszele. Fejfájást okozhat a túl kevés vagy éppen túl sok alvás, a kevés folyadékbevitel, és egyes gyógyszerek is.
Nem mindenki fordul orvoshoz a fejfájásával, de azoknak érdemes, akiknél jelentősen rontja a munkaképességet és az életminőséget a gyakori fejfájás, és ezért akár hetente többször vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat vesznek be. Migrén esetében ezek legfeljebb a roham elején segítenek, a gyakori, tartós gyógyszerszedés viszont károsítja a kiválasztó és méregtelenítő szerveket, hozzászokik a szervezet, és egyre kevésbé hat a gyógyszer, a fejfájás pedig gyakoribb lesz.
Enyhítő körülmények
A migrénesek azzal segíthetnek leginkább magukon, ha megfigyelik és igyekeznek elkerülni a kiváltó tényezőket. Amikor ez nem lehetséges, ajánlatos mindjárt a fejfájás elején vagy az aura jelentkezésekor gyógyszert bevenni, és kímélő tempóra kapcsolni: keveset mozogni, az eltolható feladatokat későbbre csoportosítani, és csendes, sötét szobába húzódni.
Az elegendő folyadékfogyasztás megelőzésként és már kialakult fájdalom esetén is alapfeltétel, az autogén tréning és a relaxáció a stresszoldásban támogat. A halántékra masszírozott levendula- vagy borsmentaolaj illata nyugtató, frissítő, a bőrön pedig hűsítő hatású. A migrén a legtöbb esetben nem múlik el ezektől, de már az is jó eredmény, ha sikerül elviselhetővé csökkenteni. Megóvhatjuk magunkat téves információktól, ha biztos helyen tájékozódunk. (pl. http://www.fejfajas-tarsasag.hu/hirek.aspx)